Reginald Garrigou-Lagrange OP: A megkezdett örökélet

Reginald Garrigou-Lagrange a 20. század egyik legjelentősebb teológusa. Különösen jelentõset alkotott a spirituális teológia területén. 1909-tõl 1959-ig az római Angelicumban tanít alapvető teológiát, dogmatikát és 1917-ben megalapítja az elsõ spirituális teológia tanszéket.

1938-ban a Korda Kiadó dr. Ervin Gábor fordításában A megkezdett örökélet. (A keresztény lelkiség alapelvei) címmel meg jelentette meg a Principes de spiritualité. Les trois conversions et les trois voies. című kis könyvét. 

Ebben nagyon lényegretörően és nagyon jól érthetően a keresztény élet szakaszait veszi végig a kezdetektől a misztikus egyesülés csúcsáig. Alapvető bevezetés a keresztény lelkivezetés hagyományába, amely nem csak lelkivezetők és keresztény pedagógusok számára elengedhetetlen mű, hanem minden olyan keresztény számára is, aki komolyan veszi a hitét.

Az Olvasónaplóba feltettem az egész könyvet 1.

Itt pedig letölthető PDF formában.

Kérem mindazokat, akiknek lehetőségük van rá, hogy vegyék át a szöveget és tegyék fel a saját lapjukra vagy nyomtassák ki és úgy terjesszék.
_______________________________________

A fordítóról: 
"Ervin Gábor (1912-1944) a neotomizmus képviselője volt, filozófiai tevékenysége papi munkájával együtt bontakozott ki.

Ervin Gábor hét éves volt, amikor családja az izraelita vallásról katolizált. Már fiatalon papnak készült, a Központi Szemináriumban tanult – írja róla Kránitz Mihály az Új Ember január 22-i számában. 1934-ben szentelték pappá, először budaörsi káplán volt, majd 1936-tól 1944-es haláláig a Salvatore tanítóképző intézetben volt hittanár. 19 éves volt, amikor első komolyabb tanulmányát írta, mégpedig Széchenyi vallásosságáról. Doktori dolgozatának Az emberi természet sebei és gyógyulásuk volt a címe. Példaképei Szent Tamás, Newman, Prohászka Ottokár voltak, s külön megemlíti Réginald Garrigou-Lagrange francia neotomista teológust is. Nem csak a teológia és a filozófia, hanem a pszichológia is  érdekelte, tagja volt a Magyar Filozófiai Társaságnak.

Ervin Gábor lelkivezetőként részt vett a zsidótörvényekben érintettek védelmére alakult Magyar Szent Kereszt Egyesület munkájában is. Ennek 1944-től titkára volt. Felvarrta reverendájára a sárga csillagot, hogy így mutassa ki szolidaritását édesanyjával és testvéreivel, valamint az egész magyar zsidósággal – papként ugyanis nem volt kötelezve a sárgacsillag viselésére. Amikor látta a csoportokba terelt zsidókat, hangosan elítélte a történéseket, ezért a rendőrség őrizetbe vette, de elengedték. A saját élete is veszélyben forgott, de ő üldözötteket rejtegetett. 1944 december elején nyilasok törtek be hozzájuk, és mindenkit elhurcoltak, Ervin Gábort is. Háztartási alkalmazottja tért csak vissza, aki elmondta később, hogy látta, amint a fiatal papot és édesanyját megkorbácsolják a nyilasok. Egyes források szerint mindkettőjüket a Duna-parton végezték ki.

Ervin Gábor főbb művei közül kiemelendő a Krisztusi nagykorúság – bérmálkozóknak és megbérmáltaknak; A kultúra és emberiség, talán a legátfogóbb műve; a Gondolatok a művészet etikájához; és A műalkotás mint jel."

forrás:  Magyar Kurir - A cikk szerint a Jel Kiadó újra kiadta a könyvet "A megkezdett örök élet" címen.

Részletesebb életrajz tálálható az Új Ember hetilapban. Ez inkább egy sokfele kereső, s nem pedig egy elkötelezett tomista képét mutatja. Vélhetően ez magyarázza, hogy a könyvben olyan fordítói lábjegyzetet is található, amelyben a fordító - Garrigou-Lagrange és minden jelentős misztikus tanításával szöges ellentétben - tévesen azt állítja, hogy a szemlélődés túlléphet a teológián.

_______________________________________________________

1. A könyvvel kapcsolatban minden munkát Kati barátnőm végzett, akinek ezúton is szeretném hálás köszönetemet kifejezni.