Az életben gyakran azt látjuk, hogy a traumák gyakran nem okoznak
sérüléseket vagy nem olyan súlyosakat, mint ahogyan azt a
pszichológiai elméletek alapján várni lehetne.
A
sérülések történetének ugyanis mindig van még egy nagyon fontos
szereplője, akivel a pszichológia elméletek nem szoktak számolni: Isten.
Minden
helyzetben ott van Isten is. Miközben megengedi rosszakat, adott
esetben súlyos rosszakat (ezek egyébként jellemző módon mindig valaki
szabad akaratú döntésének a következményei), hihetetlen kreativitással
és elképesztő mennyiségben tesz bele minden ember életébe olyan jókat,
amelyek a rosszat semlegesíthetik vagy jóvátehetik - ha az ember
elfogadja azokat.
Az, hogy valaki milyen mértékben
sérül, nemcsak attól függ, hogy milyen súlyos rosszak érték, hanem attól
is, hogy milyen mértékben fogadja el Istentől ezeket a jókat és milyen
mértékben működik ezekkel együtt.
Isten segítségének ez
az elfogadása semmilyen külső dologtól nem függ, sem a trauma súlyától,
sem a fajtájától sem az idejétől, sem a körülményeitől. Itt teljesen
szabad, minden meghatározottságtól független párbeszéd zajlik Isten és a
lélek között. Akkor is, ha valaki ennek nincs tudatában, sőt akkor is,
ha az ember még Istenről sem tud.
Isten minden
elképzelhető és teljesen elképzelhetetlen dolgon keresztül is újra és
újra felkínálja a szeretet és a növekedés lehetőségét. Az ember ezeket
akkor is elfogadhatja, ha nem tudja, hogy ezeket Tőle kapja, és ha nem
látja bennük tudatosan a szeretet és a növekedés lehetőségét.
5 megjegyzés:
Kedves Kata!
Nagyon örülök ennek a bejegyzésednek, mert ez annyira de annyira igaz az életemre. Különösen a jelenlegi élethelyzetemben tudatosult bennem Isten gyógyító ereje, mert olyan mélységből segített ki, ami csak Őáltala lehetséges. Hiába volt borzasztó megtapasztalni ezt a mélységet, mégis hálás vagyok érte, mert ez egy olyan tapasztalat az életemben, ami erőt és reményt ad a továbbiakban bármely nehézség elviseléséhez. És többet kaptam, mint amit reméltem! Boldog vagyok, hogy az életünkben megélt rosszat nem feltétlenül adjuk tovább, van remény a gyógyulásra. Istennel bármi lehetséges!
"Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat jóval." (Róm 12,21)
Köszönöm Neked is a sok jót!
Szeretettel,
Ági
"Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra." Weöres Sándor
Kedves Éva!
Ez az idézet Weöres Sándornak A teljesség felé című irásából való, melyet Hamvas Bélának, mint mesterének dedikált, s méltán, mert valóban az ő gondolatait foglalja össze. Hamvas Béla a huszadik század első fele ezoterikus mozgalmainak egyik fő alakja volt. S noha gyakran emlegeti a kereszténységet és használ keresztény kifejezéseket, valójában a legélesebben szembenáll a kereszténységgel.
Így van ezzel a mondattal is. Ez ugyanis bennfoglaltan azt tartalmazza, hogy az ember képes arra, hogy a saját erejéből elérje az eget. Mi az ég? Isten biztosan nem. A keresztény tanítás szerint azt a szakadékot, ami Isten és az ember között van, ember a saját erejéből soha nem hidalhatja át. Isten azonban lenyúl hozzánk és felemel minket, nem az égbe, hanem elmondhatatlanul magasabbra, a Szentháromság szeretetközösségébe - ha elfogadjuk azt.
Tehát nem mi megyünk fel az égbe a saját erőnkből, hanem Isten emel Önmagához minket.
Nagyon érdekeseket találhatsz erről mostanában az Olvasónaplóban Reginald Garrigou-Lagrange írásairól szóló cikkekben.. (Oldalt rákattintva be is tudsz innét menni.)
Kata
Kedves Kata!
Ez utóbbi megjegyzése különösen érdekes, és ha jobban belegondolok: igaz. Pedig mennyien használják ezt az idézetet keresztény körökben (én is használtam, csupa jó szándékból)!
Felvet bennem egy újabb kérdést: Weöres Sándor gazdag filozófiai művei, gondolatai nem helyénvalóak keresztény szempontból?
Üdvözlettel
Orsi
Kedves Orsi,
hát nem. Szerintem egyébként nem csak az ezotéria, hanem már a pornográf versei miatt sem lehet őt keresztény gondolkodónak tekinteni.
Üdvözlettel:
Kata
Megjegyzés küldése