A szeretet alapú családokat nyíltan kimondott szabályok és elvárások jellemzik.Ezekben a családokban a szabályok vannak az emberekért, s nem az
emberek a szabályokért. Hogy a szabályok a leghatékonyabban
szolgálhassák a családot, mindenkinek tudnia kell, mik a szabályok. - Az,
hogy mindenki viselkedése egy egyértelmű, világos, közösen értelmezett
szabályrendszerhez mérhető, egyenlő pozíciót biztosít a családtagoknak.
A szégyen alapú családok egyik jellemzője, hogy kimondatlanok a szabályok. A
viselkedést olyan szabályok vagy normák irányítják, amelyeket csak
ritkán, vagy soha nem fejtenek ki. Rendszerint olyankor ébresztik rá az
embert, amikor megszegi őket. Létezik egy általános szabály: „ne hozd
szóba”, ami annyit tesz, hogy ne vedd észre, és ne említsd a
problémákat. H mégis beszélsz a problémákról, te magad válsz problémává.
Ez hallgatásra szoktatja az embereket. Létezik egy „nem nyerhetsz”
szabály is. A gyerekeket például arra tanítják, hogy sose hazudjanak; de
arra is, hogy sose mondják meg egyenesen a nagymamának, hogy nem ízlik a
fasírtja. Akárhogy igyekszel, nem tehetsz egyszerre eleget az egymásnak
ellentmondó szabályoknak. Ha pedig nem teszel, az szégyent von maga
után. Az ilyen szabályok a jövőbeli viszonyokat is irányításuk alá
vonják, hacsak rá nem ébredünk és szándékosan meg nem törjük őket. -
A jól átlátható és mindenkire kötelező normák hiánya a családban (is) a
hatalommal bíró személyek számára lehetővé teszi, hogy arra használják
a összefüggésükből kiragadott szabályokat, hogy másokat lenyomjanak és
megszégyenítsenek, valamint hogy a saját normaszegéseiket eltüntessék.
A bántalmazó kapcsolatban nagyon hasonló dolog történik. Nincsenek végiggondolt, kimondott, egyértelmű és mindenkire kötelező normák, hanem mindig az a jó, ami pillanatnyilag a bántalmazó igényeinek a kielégítését és a kapcsolat fennmaradását szolgálja. A normák, mint normák egyszerűen nem fogalmazódnak meg. A viselkedések, igények, elvárások nem mérődnek hozzá valamiféle normarendszerhez, hanem, amit a bántalmazó csinál, kíván vagy elvár az per definitonem rendben van. A bántalmazott viselkedései, igényei, elvárásai pedig mindig a bántalmazó aktuális igényeinek megfelelően helyesek vagy helytelenek.
A hasonlóság nem véletlen. A bántalmazó kapcsolatban lévők általában szégyen alapú családokban nőnek fel. Azt tanulták meg, hogy a legfőbb parancs megfelelni a hatalommal bíró személyek bármilyen elvárásainak. Ezeknek a személyeknek a viselkedését valamilyen normához mérni teljes mértékben elképzelhetetlen volt. Maximum azt lehetett megállapítani, hogy ez vagy az a viselkedése nem kellemes nekem. De ez meg teljesen mindegy volt, hiszen ezekben a családokban csak a hatalommal bírók igényei fontosak, a többiek egyszerűen nem számítanak.
Ahhoz, hogy valaki ki tudjon lépni egy bántalmazó kapcsolatból, meg kell tanulnia a szeretet helyesen értelmezett normáihoz mérni mindenki viselkedését. Ez többnyire rendkívül nehéz szokott lenni. Nem ezért, mintha ez valami bonyolult dolog lenne, hanem mert ez volt a legfontosabb tiltás a szégyen alapú családok. Minden okkal, mert ezt tartotta fent az elnyomás rendszerét. S valóban, ha az ember ezt a tiltást felrúgja, megtette az egyik legfontosabb lépést a bántalmazásból való megszabaduláshoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése