
Van azonban számos tudományos beszámoló azokról az esetekről, amikor a jóga olyan komoly pszicholgiai zavarokat okozott, mint az énközpontúság növekedése, pszichés labilitás növekedése, szorongás, pánikrohamok, depresszió, súlyos esetben pszichózis.
I.

dr. Weninger Antal, a jóga magyar doyenje,
becsületesen leírta, hogy már a hatha jógával is szükségszerűen ezt csinálja az
ember.
"A név gyökere, a szanszkrit judzs szó azt
jelenti: egyesülni, ... Mélyére nézve a szónak, ... a nagy Egység
élményére bukkanunk ..." "A közvéleményben világszerte az a teljesen
hamis felfogás uralkodik, hogy a jóga testgyakorlat vagy annak egyik keleti fajtája,
tehát egy rangsorba helyezhető a sporttal tornával ... Pedig a jógának, még a
testtartásokat magába foglaló hatha jógának is, legkevesebb lényegi köze
éppen a testhez van .." "... a hinduk hite szerint, a jógát Siva
isten "alapította, amire különben már a jóga legendákból lehetett
következtetni. A legelső írásos nyomok azonban a Védákban .. találhatók. Ezek
vallási himnuszok és filozófiai írások gyűjteményei ... Sokistenhit
(politeizmus) a lényegük..." "A jógában kizárólag fizikai gyakorlat
nincs. Az ászánát ilyennek minősíteni súlyos tévedés. ... Az ászánák igazi
célja: tökéletessé, alkalmassá tenni a testet a magasabb lelki állapotokra,
elsősorban a csúcsállapotra, a szamadhira, a beteljesülésre." (Az idő
partján 23; 24; 30; 59-60. p)
A hindu bölcsesség jóga oldal pedig ezt
így fogalmazza:
"A jóga gyakorlása nélkül hogyan lenne képes
a tudás felszabadítani az atman-t (a lelket) kérdezi a Yogatatva Upanishad. A
jóga: egyesülés a végtelennel .. A jóga szó a yuj szógyökből származik, ami azt
jelenti, hogy egyesülni egymással vagy örülni egymásnak. A jóga gyakorlása az
embert az önmagában lévő istenivel való egyesüléshez vezetheti. A jóga célja, hogy
az emberi lény átalakítsa a természeti formájából egy tökéletesebb formába. ...
A jóga integráns része a hindu vallásnak. Van egy mondás, miszerint nincs jóga
hinduizmus nélkül és nincs hinduizmus jóga nélkül."
"Without
the practice of yoga, How could knowledge Set the atman (soul) free? asks the
Yogatatva Upanishad. Yoga: union with the ultimate ... The word yoga is derived
from the root yuj, which means to unite or to join together. The practice of
yoga may lead to the union of the human with the divine - all within the self.
The aim of yoga is the transformation of human beings from their natural form
to a perfected form ... Yoga is an integral part of the Hindu religion. There
is a saying: “There is no Yoga without Hinduism and no Hinduism without
Yoga.""
(Hindu Wisdom - Yoga)
II.
Hasonlóképpen elgondolkodtató kell hogy legyen,
hogy az összes keresztény egyházban vannak jelentős képviselői annak az
álláspontnak amely szerint a jóga nem torna-, hanem spirituális gyakorlat, s ezek a
gyakorlatok nem választhatók el a hindu vallástól, olyannyira nem, hogy emiatt
a jóga gyakorlása nem egyeztethető össze a keresztény hittel.
Néhány példa:
A indiai Keralában lévő szír-malabár
keresztény egyház dogmatikai bizottsága szerint a jóga elválaszthatatlan a
hindu vallástól s ebben hindu vallási vezetőkre hivatkoznak. Ezért
egyértelműen károsnak tartják a keresztények számára a jóga gyakorlását.:
"A hindu vezetők szintén nem értenek egyet
azzal, hogy a jóga elválasztható lenne a hindu vallástól."
"Hindu leaders also do not agree in
presenting yoga as separate from Hindu
religion."(This Church Is Telling Christians: ‘You Should Not Do Yoga’ – Faithwire
)
A katolikus Kultúra Pápai Tanácsa
és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa által kiadott Jézus Krisztus, az élő víz hordozója
című dokumentum egyértelműen az ezoterikus és okkult praktikák közé sorolja a
jógát: „A New Age-ben összefolyó hagyományok között megtalálhatók az ősi
egyiptomi okkult praktikák, a kabbala, a korai keresztény gnoszticizmus, a
szufizmus, a druidák tudománya, a kelta kereszténység, a középkori alkímia, a
reneszánsz hermetizmus, a zen buddhizmus, a jóga stb.”
(III
Az idézet a
2.1 pontban található)
(in: Pontifical Council for Culture - Pontifical
Council for Interreligious Dialogue: Jesus Christ the Bearer of the Water of
Life. A Christian reflection on the “New Age”. Vatican City (Libreria Editrice Vaticana)
2003. 2.1 point)
A görög Nektarius püspök szerint:
"A jóga nem testgyakorlat, hanem
istentiszteleti aktus."
“Yoga is not an exercise, but an act of worship,”
A görög egyház szidónusa szerint:
" A jóga gyakorlásának nincs helye a keresztény
életben, mivel az szorosan össze van kötve a hinduizmussal és ezért nem
egyfajta testgyakorlás, hanem az imádásnak egy formája..."
"... the practice of yoga has “no place in
the lives of Christians” since it is a fundamental aspect of Hinduism and as such
is not considered a “form of exercise” but of worship...."
Ugyaneszerint a cikk szerint több 20. századi
ortodox szent és tanító ugyanezen a véleményen van. Egyikük tanítványa, egy
egykori jógás, beszél erről az alábbi videóban:
YOGA IS NOT GYMNASTICS-KLAUS KENNETH-VERY USEFULL INFO FROM HIS EXPERIENCE-4MAY2011 - YouTube
Albert
Mohler befolyásos baptista teológus szerint:
"Azok a keresztények, akik a jógát
gyakorolják vagy le kell hogy tagadják a jóga valódi mivoltát vagy képtelenek
kell legyenek látni az ellentmondást a keresztényi kötelezettségeik és jóga
gyakorlata között. Ez nem valami jelentéktelen és perifériális ellentmondás.
Egyértelmű tény, hogy a jóga egy szellemi gyakorlat, amely arra szolgál, hogy a
gyakorlói a test segítségével elérjék az isteni tudatosságot."
“When Christians practice yoga, they must either
deny the reality of what yoga represents or fail to see the contradictions
between their Christian commitments and their embrace of yoga. The
contradictions are not few, nor are they peripheral. The bare fact is that yoga
is a spiritual discipline by which the adherent is trained to use the body as a
vehicle for achieving consciousness of the divine. .”
III.
Miután a jóga belülről is kívülről is egy meghatározott valláshoz kötött spirituális tevékenységnek látszik, mindazoknak akik úgy jógáznak, hogy nem hinduisták, meg kéne tudják válaszolni az alábbi két kérdést:
- A jóga gyakorlatait végezve miért nem lépnek be egy spirituális erőtérbe?
- S ha belépnek, az miért nem hat rájuk?
- A jóga gyakorlatait végezve miért nem lépnek be egy spirituális erőtérbe?
- S ha belépnek, az miért nem hat rájuk?
Az a szokásos válasz, hogy mert nem spirituális szándékkal lépnek be, nem elégséges.
Nem elég jó az elemi józan ész és a mindennapi tapasztalat alapján. Mindkettő alapján nyilvánvaló, hogy egy cselekedetünk eredménye nem kizárólag a szándékunktól függ.
Nem megfelelő a hinduisták és a keresztények spirituális tapasztalatai alapján sem.
Jacques/Joseph-Marie Verlinde
az 1968-as mozgalmak hatására Indiába ment, komolyan jógázott, majd
mindenféle ezoteriával foglalkozott, mígnem viszatért a kereszténységhez
és katolikus pap lett.
"A kérdésre, hogy jógázhatnak-e a keresztények
egészségmegőrzés céljából, Verlinde atya így válaszol: keresztény jóga nem
létezik, bár vannak keresztények, akik jógáznak. A jóga, ahogy mi végeztük –
mondja –, egy nagy liturgia része. Nyugaton viszont sokan úgy jógáznak, mintha
relaxációs gyakorlatokat végeznének. „Amikor elmondtam a gurunak, hogy az
európaiak azért jógáznak, hogy pihenjenek, hatalmasat nevetett. Aztán
elgondolkodott, és azt mondta: ‘de ez nem fogja megakadályozni a jógát abban,
hogy kifejtse hatását.’ "
A fent már említett indiai Keralában lévő szír-malabár
keresztény egyház dogmatikai bizottsága szintén úgy látja, hogy nem szükséges feltétlenül a spirituális szándék. Figyelmeztet "annak veszélyére, hogy már a fizikai gesztusok és
gyakorlatok önmagukban is bálványimádóvá válhatnak".
Az alábbi cikkben a szerző, aki saját maga is tapasztalta ezt, egy szabadító szolgálatot ( ennek során lelki megkötözöttségektől, démoni zaklatástól szenvedő emberek szabadulásáért imádkoznak) végző pappal beszél arról, hogy ennek során számos olyan emberrel találkozott, akik minden spirituális szándék nélkül jógáztak.
angol eredeti: Yoga: a cautionary tale – Mama Needs Coffee
Amíg nincs meg a megbízható válasz, a fenti két kérdésre - miszerint biztos-e, hogy a jógával az ember nem lép be egy spirituális erőtérbe és ha esetleg belép, biztos-e, hogy az nem hat rá -, ha lazítani és erősödni akar az ember,
talán jobb lenne megmaradni a tényleg természetes tevékenyégeknél:
sétálni, futni, úszni, kirándulni, táncolni ... kertészkedni.
Nem csak a utolsó cikkben lévő papnak, hanem az összes keresztény szabadító szolgálatnak az egész világon az a tapasztalata, hogy tömegével jönnek hozzájuk a cikk elején leírt pszichológiai problémákkal küzdő emberek, akik úgy léptek be egy spirituális erőtérbe, hogy nem ez volt a kimondott szándékuk.
további linkek: