2011. február 6., vasárnap

A belső ima - Isten kegyelmének befogadása

Reginald Garrigou-Lagrange a misztikus teológia legjelentősebb alakja 20. században. Egyik legfontosabb műve a The Three Ages of the Interior Life. Ennek a belső imára vonatkozó tanítását ismerteti röviden ez a cikksorozat.1

A keresztény hagyomány többféle technikát is használ, amelyek segítik az embert abban, hogy az imája valóban Isten felé fordulás legyen. Garrigou-Lagrange szerint azonban a technika teljesen másodlagos, az a fontos, hogy az akaratunk és az értelmünk Istenhez emelkedjen fel.2

Garrigou-Lagrange korában az volt a kísértés, hogy akkor jó az ima, ha az ember sok ismeretet szerez vagy sok okosat gondol. Manapság pedig az, hogy akkor imádkozunk jól, ha nagy érzelmeket vagy élményeket élünk át közben.

Az imának azonban az a természetfeletti átalakulás a lényege, amelyet Isten a kegyelem segítségével hoz létre bennünk, amelynek során akaratunkat és értelmünket természetfeletti módon felemelve önmagunk helyett egyre inkább Őt helyezzük az életünk középpontjába.

Garrigou-Lagrange nagyon fontosnak tartja, hogy imánkat ne a technikánkra alapozzuk, hanem tisztában legyünk azzal, hogy az ima elsősorban Isten kegyelmétől függ: Ő pedig nem technikánk alapján adja meg azt, hanem aszerint hogy valóban mennyire keressük Őt, és mennyire akarjuk Őt első helyre tenni az életünkben.

Az ima tehát nem valami intellektuális vagy érzelmi teljesítmény vagy élmény, hanem Isten kegyelmének a befogadása.

„... az ima nem a csalóka érzelmekből indul ki, hanem a kegyelem életéből, amely mérhetetlenül magasabb rendű, mint a mi érzéki természetünk.”3

Ha az imában nem azt keressük, hogyan tudjuk egyre jobban megtenni Isten akaratát, hanem különféle intellektuális örömöket, érzéseket, élményeket, tudatállapotokat akarunk, akkor nem tud bennünk működni a kegyelem – hiszen ez éppen azt adná meg, hogy mindezek helyett Isten akaratát keressük –, és akkor az imánk üres szócséplés, érzelgés vagy önmanipulálás lesz csupán.

Éppen ezért az imára nem a különféle légző és lazítógyakorlatok készítik fel az embert, és nem a különféle elmélkedési technikák teszik hatékonnyá, hanem az a szilárd törekvés a mindennapjainkban, a kapcsolatainkban, a munkánkban, a kötelességeinkben, az örömeinkben, hogy mindenben Isten akaratát keressük és azt akarjuk megvalósítani.

1 - Az egész sorozat itt olvasható: Garrigou-Lagrange a belső imáról.
2 - Lásd erről: A belső ima - mi az és mi nem az.
3 -
Reginald Garrigou-Lagrange: The Three Ages of the Interior Life. XXXV. The mental prayer of beginners: its progressive simplification. B. The essential acts of prayer

1 megjegyzés:

Mammka írta...

"....az imára ... készítik fel az embert,....teszik hatékonnyá, hanem az a szilárd törekvés a mindennapjainkban, a kapcsolatainkban, a munkánkban, a kötelességeinkben, az örömeinkben, hogy mindenben Isten akaratát keressük és azt akarjuk megvalósítani."
Amen.Köszönöm!